Mi a flottapiac?
Flottapiac meghatározása
A változó felhasználói igények és a fokozódó, immáron globális verseny miatt a flottapiac átalakulóban van. Ezért is nehéz meghatározni mi is ez a piac, melyek a felhasználói elvárások és kik a piaci szereplők. Emellett a flotta finanszírozása és a flotta kezelése folyamatosan két párhuzamos piaci igénnyel is szerepel. Van olyan szereplő, aki csak a finanszírozási terméket veszi igénybe, van olyan, aki csak a kezelést. És van olyan szolgáltató, aki csak az egyiket vagy csak a másikat tudja, vagy akarja adni.
A flottakezelés, mint szolgáltatás a múlt század közepén jelent meg. Elsősorban finanszírozási, valamint alap esemény- és kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtott a nagyvállalati szegmensben. Ebben a piaci érettségben a flottakezelés nem több, mint a gépjárművek finanszírozása és néhány alapvető szolgáltatás (például biztosítás, karbantartás, gumiabroncs) átvállalása. A piaci szereplők általában bankok vagy lízingcégek, akik leginkább a hitelképes nagy vállalati szegmenset célozták meg.
Ahogy a vásárlói igények változtak, a flottakezelés úgy terjeszkedett a mobilitási értékláncon. A szolgáltatások köre bővült, a kiszolgálás minősége javult. A flottakezelés már szolgáltatás is, fejlett ügyfélszolgálattal. A piaci telítettség és verseny kikényszerítette a vevőkör kiszélesítését a KKV szektorra.
A piac ezen az érettségi fokon egy fejlett flottakezelési szolgáltatást adó kínálati, és egy nagy- és középvállalati méretet magában foglaló keresleti oldalból áll. Már megjelenik a vállalatoknak nyújtott tanácsadás is a piacon. A verseny és a munkaintenzív kiszolgálás miatt már fejlett informatikai támogatás szükséges.
A keresleti piac kisvállalkozói részét helyi vállalkozások szolgálják ki: általános pénzügyi szolgáltatók, márkakereskedések, bérautó szolgáltatók.
A következő lépcső a piaci koncentráció és a fejlett informatikai háttérrel rendelkező komplex flotta- és használó menedzsment. A kulcsszó már a TCO, a gépjárművek és ezzel járó külső és belső szolgáltatások költségoptimalizálása. Néhány, elsősorban bankok vagy autógyártók tulajdonában lévő szereplő uralja a piac nagy részét. Ezek a hatékony működéshez nélkülözhetetlen automatizált rendszerekkel, online kiszolgálással és mobil applikációs eléréssel rendelkeznek. A piac minden szereplőjét elérik kezdve a globális szerződésekkel rendelkező multinacionális cégektől a helyi kisvállalkozásokon keresztül a magánügyfelekig. A termék már nem csak tartós bérlet, operatív lízing, hanem középtávú bérlés és napi bérlet is. Az informatika és a szervezet már felkészült a connected-car (GPS, Telemetria) lehetőségeit használó, a vállalatirányítást (ERP) támogató, a teljes gépjárműves költségvetés és az összes gépjármű használót kezelő (HR) rendszerek kiszolgálására. Amikor a vevő már minden, a saját tevékenységéhez nem kapcsolódó szolgáltatási részt kiszervez azt szakzsargonban full-outsourcingnak, teljes kiszervezésnek nevezik. A helyi és régiós igényeket közepes méretű vállalkozások fedhetik le, márkakereskedő hálózatok, régiós pénzügyi szolgáltatók.
A jövő flottapiaca most alakul. Néhány országban a gépjárművek mellett megjelent a mopedek és kerékpárok bérlése, a használati időszakok teljes rugalmassága (tartós bérlet, napi bérlés, megosztás), a mikromobilitási igények kiszolgálása. Itt már mindenki ügyfél lehet, aki mobilitási igénnyel lép fel. A piac szereplői integrált vállalatok, akik a mobilitás bármely szegletéből érkezhetnek. Bankok, autógyárak, biztosító társaságok és akár tisztán informatikai cégek.
Van olyan ország (még Európában is), ahol még a piaci fejlettség első fázisában járnak. A legtöbb fejlett gazdaság már a kettes és hármas fejlettségi fok között mozog. Néhány komoly hagyományokkal és telített piaccal rendelkező ország és régió már a legmagasabb lépcsőfokok közelében van.
De a fejlődés soha nem áll meg, minden szereplőnek fejlődnie kell, ha meg akar kapaszkodni a mobilitási piacon.
Meghatározóvá válnak az informatikai rendszerek akár az önvezető járművekbe vannak beépítve, akár maguk a flottakezelő szolgáltatási központok. Ez a piac sokkal inkább hasonlít egy Facebook, Amazon, Google vagy E-bay üzleti modellre, semmint a klasszikus flottakezelésre.
Magyar flottapiaci történelem
Magyarországon a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején kezdtek el eleinte flotta finanszírozási, majd flottakezelési terméket árulni. Tradicionális flottakezelők hiányában elsősorban helyi bankok és kisvállalkozások indították el ezt a fajta üzleti szolgáltatást. A bankok a finanszírozásra tették a hangsúlyt, ezzel szemben a kisvállalkozások az operatív ügykezelésben voltak érdekeltek, a finanszírozást ők is a bankoktól vették.
Ahogy a termék egyre népszerűbb lett, és amilyen ütemben jelentek meg Magyarországon a multinacionális vállalatok globális vagy páneurópai szerződésekkel, úgy jelentek meg a regionális és globális szolgáltatók az ezredforduló után. Ezek a szolgáltatók a hatékonyabb működésük miatt egyre inkább kiszorították a piacról a helyi, kevésbé tapasztalt cégeket. A piac intenzíven növekedett. Folyamatosan új szereplők jelentek meg ezzel együtt a margin és gazdasági eredmény is változó volt a kereslet és a kínálat egyensúlyának megfelelően. Ez a folyamat a 2008-as válságig tartott.
A válság elég nagy pusztítást végzett a keresleti oldalon és ezzel együtt a kínálat is eltűnt. Sokkal inkább maradtak a nagy multinacionális cégek mindkét oldalon. A választékot a globális multinacionális cégek és a néhány talpon maradt helyi cég jelentette, ez kisebb versenyhelyzetet teremtett. Az alacsony munkabérek és a lenyomott beszállítói árak miatt elegendő profitot lehetett termelni. Mindeközben a kockázatok miatt nem volt kifejezett növekedési elvárás az anyavállalatok felől. Ez a szolgáltatók elkényelmesedéséhez vezetett. Ez érvényes volt a régió országaira, elsősorban a V4-ekre.
A válság utáni kilábalás a meglévők mellé új piaci szereplőket hozott, emellett Magyarországon a piacot némileg torzító jelenségek jelentek meg.
A megváltozott gazdasági környezethez nehezen alkalmazkodtak a vállalkozások. Megindult a piaci konszolidáció, a munkavállalók közötti fluktuáció, a beszállítói áremelések mellé megjelentek a tulajdonosi növekedési és profit elvárások. Elmondható, hogy a fentiek miatti minőségromlás következtében az ügyfelek elkezdtek új szolgáltatók felé fordulni. Ez (és az általános gazdasági konjunktúra) elősegítette az új piaci szereplők megjelenését. Ezzel párhuzamosan az állami szereplők folyamatosan elhagyták a flottakezelési piac keresleti oldalát.
A válságnak a gazdasági problémák mellett volt másik komoly, máig ható negatív hatása. Sokkal kevesebb lett a tapasztalt szakember és az utánpótlás is eltűnt. Emiatt a mai nagyobb piacra nem jut elég, megfelelő tudással és piaci tapasztalattal rendelkező munkavállaló.
A fenti helyzetbe robbant be 2020 márciusában a COVID-19 járvány és az azzal járó várható recesszió. Ennek a rövid és középtávú hatását most még nehéz előre látni.
Miközben a globális flottakezelési piac koncentrálódik, Magyarországon ellentétes folyamat alakult ki. A tradicionális nagy flottakezelők ellenében sok közepes, és még több kicsi, flottakezelést ajánló vállalkozás jelent meg. 73 olyan vállalkozást számoltam össze, akik az interneten magukat elérhetővé teszik és flottakezelést is ajánlanak.
Mindezek mellett több, autógyárhoz vagy bankhoz kötődő szolgáltató nincs is jelen a hazai piacon.
Hazánkban a piac kevésbé érett és kevésbé telített, mint a folyamatos piaci működésben edződött nyugat-európai országokban. Emiatt a keresleti oldalon is kisebb az értéklánc kibővítésének igénye. Ennek eredményeképp a kínálati oldalon nagyobbak a lehetőségek, több helyen lehet bekapcsolódni a flottakezelésnek nevezett szolgáltatási folyamatba.
A flottakezelés ökoszisztémájáról bővebben ebben a cikkemben írok.
Az alábbi, általam szerkesztett ábra alapján mindenki el tudja dönteni, hogy jelenleg hol tart.
Hegedűs Péter