Magyar flottapiac 3. rész
Van fejlődési lehetőség akár a piaci lefedettséget vesszük figyelembe, akár a termék meghatározását és ismertségét nézzük.
Vessük össze a keresleti és kínálati oldal helyzetét. A kereslet növekszik mind darabszámban, mint többlet szolgáltatási igényben (értéklánc kiterjesztés). A gazdaságilag erősebb cégeknél egyre több gépjármű jelenik meg, és a cégek is egyre inkább kiszervezik az flottakezelési szolgáltatásaikat részben vagy egészben.
A KKV szektor bizalmatlan a kiszervezett szolgáltatásokkal kapcsolatban. Emiatt ezen a területen a piaci beágyazódás alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál. Ez nem szerencsés az amúgy is alacsony tőkeellátottsággal rendelkező vállalkozásoknál.
A flottakezelés marketingje, a piaci ismertség és elfogadottság elősegítése gyerekcipőben jár. A bankok és lízingcégek élen járnak a finanszírozási termékeik megismertetésében, ugyanakkor a flottakezelés, mint szolgáltatás nincs a köztudatban.
A piaci szereplők leginkább autodidakta módon tanulják a flottakezelést. Az egyes szolgáltatási elemek terjedelme és azok kiszolgálásának módja szájhagyományok útján terjed. És nagy a bizalmatlanság a flottakezelést nyújtó cégek között, az információ megosztás nagyon alacsony szintű. Természetesen van félelem a szabályozó hatóságok (adóhatóság, versenyhivatal) eljárásai miatt, de ez nem minden esetben magyarázza az alap információk megosztásának hiányát.
Ügyfélelégedettség mérést (és ezzel együtt minőségbiztosítást) egy-két cég végez.
Átfogó piaci felmérés nem készült, a szereplőknek nincs pontos képük a piaci helyzetükről sem mennyiségben, és pláne nem ügyfélelégedettségi mutatókban (például NPS érték).
Tehát a piac még közel sem tekinthető telítettnek és egyáltalán nem nevezhető érettnek.
Piaci lefedettség
Két lefedettségi számot nézhetünk. Az egyik a magánszemélyeket, mint potenciális ügyfeleket is piacnak veszi (private lease). Ezzel a számítással a jelenlegi piaci lefedettség (a pusztán finanszírozást és a nagyhaszon gépjárműveket nem tekintve):
2,38 %-os
Amennyiben csak a céges (jogi személyek tulajdonában lévő) gépjármű parkra koncentrálunk, akkor a piac lefedettsége:
15,8 %-os.
Azokat az eseteket (nem kevés!), amikor egy cég saját maga kezeli a flottáját, de a finanszírozását már lízingben oldja meg, nem vettem figyelembe. Emiatt a felmérés eredményei eltérnek a Lízingszövetség számaitól.
Természetes, hogy a számok közelítőek, hiszen a cégek pontos adatokat nem szolgáltatnak arról, hogy milyen gépjárműveket kezelnek, milyen szolgáltatásokat végeznek és milyen ügyfélkört szolgálnak ki.
Piaci tartalék
Az előző fejezetekben említettek alapján néhány olyan számot fel lehet vázolni, ami érzékelteti a potenciális piac várható méretét.
Több cég megjelenése nem várható. Ezzel együtt nyolcszázezer – egymillió személyautó és százezer kistehergépjármű a potenciális növekedés az országban 5-10 év távlatára (becslés a jelenlegi gazdasági növekedéssel számolva) Ez a céges autók számára (10%-os személyautó és 58%-os kisteherautó aránnyal)
- 80I000 – 100I000 db személyautó és
- 58I000 db kisteherautó
növekményt jelentene.
Ebből 10-20% a nagyvállalati szegmens becsült növekedése.
A potenciális céges (nagyvállalati és KKV) flottakezelési piac tartaléka jelenleg körülbelül
540 000 db
és 5-10 és távlatában
680 000 db.
személyautó és kisteher gépjármű.
Ez a szám még nagyon konzervatív tervezési felfogás mellett is többszörözhetné a jelenleg flottakezelők által lefedett piac méretét.
A magánszektor finanszírozási-kezelési igényeit felkeltve és kielégítve a potenciális piac milliós nagyságrendű.
Ehhez a feladathoz a piaci szereplőknek fel kell nőniük.
A szereplőknek el kell dönteniük milyen terméket és szolgáltatást kínálnak. Érdemes pontos szolgáltatási katalógust kialakítani, hogy az ügyfelek ismerjék a szolgáltatás teljes tartalmát. Nehéz pontos értékké konvertálni (és így hirdetni), hogy „mi azt adjuk, amit az ügyfél kér”.
Érdemes tisztázni (főleg a Covid-19 válság után), hogy a céges gépjármű mobilitási értéklánc mely területét kívánja a cég lefedni: autómegosztást, napi bérletet, tartós bérletet, esetleg ezek kombinációját.
Át kell gondolni a termék tudatos értékesítéseinek formáit, az online megjelenést és a közösségi média használatát. Az ismertségi körön belüli (networking) értékesítés behatárolt és a többi piaci szereplővel hasonló részt támad meg. Ezzel új piaci ügyfelet csak keveset lehet szerezni. A magánszemélyekről nem is beszélve.
Ilyen darabszámot és ennyi magánügyfelet hatékonyan, magas színvonalon csak elterjedt számítástechnikai eszközökkel, szervezett szolgáltatói háttérrel és képzett szakemberekkel lehet kiszolgálni.
Összefoglalás
Célszerű figyelembe kell venni a gépjármű használati szokások változását és a cégek gazdasági érdekeit is.
A városok túlterhelt úthálózata nem feltétlenül fog tudni megbirkózni a járműállomány ekkora növekedésével. Már most közel 100 órát (2019) töltünk átlagosan forgalmi dugóban Budapesten (más hazai nagyvárosokban kb. 25 órát). Az Inrix kimutatása szerint ezzel Budapest a 26. az európai városok között, olyan nagyvárosokat megelőzve, mint München, Berlin, Barcelona, Madrid vagy éppen Prága vagy Varsó.
A munkaerő költségének növekedésével több „céges” gépjárművet akkor bír el egy cég költségvetése, ha vagy az árrését tudja növelni, vagy a hatékonyságát.
A gépjárművek technológia (belsőégésű motorról elektromos hajtásra) váltásának költsége emeli a gyártók költségeit, emiatt a gépjárművek ára is növekedni fog. Az árfolyamok változása és a munkaerő költségek növekedése miatt a gépjárművek üzemben tartásához szükséges anyagok és szolgáltatások ára is növekedik. Ez hatékonyabb (tudatosabb) flottakezelést igényel.
A Covid-19 válság hatását még nehéz becsülni. Ami már látszik, hogy az otthoni munkavégzés (home office) és az interneten rendelt áruk kiszállítása ismertebb lett és ezáltal jobban elfogadottabb és elterjedtebb lesz. Az egyik csökkenti a másik növeli a mobilitási igényeket. Arányukat és hatásukat nehéz megbecsülni.
Jó hír, hogy a hazai flottapiacban rengeteg tartalék van mind darabszámban mind szolgáltatások kiszélesítésében. Az alacsonyan csüngő gyümölcsöket már learattuk, a többiért már meg kell dolgozni.
Sok feladat van még a piaci szereplők előtt: növelni kell a hatékonyságot, a marketinget, be kell vezetni az információ technológia lehető legtöbb elemét. Mérni kell az ügyfelek igényeit és elégedettségét. Képezni szükséges a flottakezeléssel foglalkozó szakembereket.
Már most érdemes meghatározni, hogy a piac melyik részére fókuszálunk, kiket kívánunk kiszolgálni milyen szolgáltatási palettával. A piaci igények változnak, ezt egy jól meghatározott jövőképpel, pontos stratégiával lehet kezelni. Lesznek nyertesei a piaci versenynek, a hatékony mobilitási szolgáltatók, és lesznek olyanok, akik megmaradnak helyi szinten, közepesnek-kicsinek és alap szolgáltatónak. A piacon sokan elférnek, de nem ugyanazt és ugyanúgy tudják majd szolgáltatni.
Izgalmasnak ígérkeznek a következő évek.
Hegedűs Péter
